| Édes Antalka!
Te sovány kutya!
Te fogatlan banya!
Remélem, emlékszel még, milyen vihar volt akkor, amikor ott jártam nálad látogatóba. Itt Pesten még nagyobb vihar volt. Itt olan vihar volt, hogy egy autóbusz nem bírt előremenni, csak forogtak a kerekei, de a szél mindig visszanyomta. És olyan vihar volt, hogy a Gellérthegy egy kicsit lejjebb csúszott a Duna felé és most belelóg a vége. És olyan vihar volt, hogy a Róka bácsinak elrepült a bal füle. Azért csak a bal füle, mert a jobbat éppen vakarta és az utolsó percben meg tudta fogni. De a bal fül egyszercsak lerepült a fejéről, azt se mondta, jónapot. Szegény Róka bácsi rohant a füle után. Kiment a Budagyöngyére, ott a füle fölrepült egy fára. Ő utánamászott, de addigra a füle továbbrepült, egészen a patikáig, ahol a Mese utca alja van. Már Róka bácsi alig tudott futni és csak ordított: Fogják meg! Fogják meg! Az az én bal fülem!
De senki sem bírta utolérni. No most gondold el, szegény fül egyedül maradt. Nem is tudta, mit csináljon. Emlékszel, éppen délben volt a vihar. Szegény balfül megéhezett. Volt ott egy kis vendéglő, ahová te is szoktál járni. Odament a fülecske, kért a pincértől tökfőzeléket fasírttal. Minden fül szereti a főzeléket, nem úgy, mint némelyik sovány kutya kisfiú. Épp kihozta a konyhából a pincér a tökfőzeléket fasírtal, amikor berohant a Róka bácsi. Nagyot ordított:
- Hol a fülem? Hol a fülem?
Körülnézett, de nem látt. Arra nem is gondolt, hogy a füle ott ül egy székben és várja az ebédet. Hanem amint a pincér elvitte előtte a tökfőzeléket fasírttal, a szegény Róka bácsi már meg volt egy kicsi zavarodva. Azt hitte, hogy ott viszik a fülét a tökfőzelékben és meg akarják enni.
- Megállj büdös pincér!-ordította.
Először fejbevágta a pincért, aztán kikapta a tányérból a fasirtot, aztán rákente a pincérre az egész tökfőzeléket, és utoljára fogta a fasírtot és föltette a füle helyére. Egy kis távedés volt, de azóta is úgy jár, egyik oldalon füllel, a másik oldalon fasírttal. Néha találkozik a Danival, és akkor a Dani két lábra áll és kér, mert szeretné megenni a fasírtot. De Róka bácsi nem adja oda. Azt mondja, még mindig jobb egy kis fasirt a fül helyén, mint semmi.
Itt ilyen vihar volt, örülj, hogy nem voltál itt, mert te is elrepültél volna. Az összes válogatós gyerek elrepült és még egy sem jött vissza. Mert aki válogatós, az sovány és aki sovány, azt elviszi a szél.
Légy jó kisfiú és egyél meg mindent, mert valami azt súgja, hogy még jönnek viharok és akkor te is elrepülsz, öregem!
Gondol apádra sokat és írj neki levelet.
Csókol és méghozzá nagyon sokszor csókol: Apu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
